Foglalkozás egészségügyi ellátás megbízhatóan, rugalmasan és magas szinten

A 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet alapján az adott targonca gépcsoportra vonatkozóan gépkezelői jogosítvány szükséges, amennyiben a Targoncát közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy a megrakás előkészítéséhez használják (pl. közúti áruszállítást végző kamiont megrakják telephelyen belül).

Korábban gépkezelői jogosítványba géptípusokat jegyeztek be (pl. elektromos, villás 5t alatti targonca), és csak azon géptípusokat vezethették, amely be van jegyezve. Azonban a 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet hatályba lépését követően a jogosítványba már gépcsoportokat jegyeznek be, ennek megfelelően, amely gépcsoport be van jegyezve, azt vezetheti.

A következő gépcsoportokat különböztet meg a jogszabály:
-  vezetőüléses targonca
-  vezetőállásos targonca
-  gyalogkíséretű targonca

Tehát jelenleg, ha egy munkavállaló egy vezetőüléses targoncára gépkezelői vizsgát tesz, mindegy, hogy elektromos, gázos vagy dízel, a vizsgát követően minden „üléses” targoncát jogosult vezetni, de nem lesz jogosult gyalogkíséretű targoncára vonatkozóan. Ha vizsgát tesz gyalogkíséretű targoncára, akkor szintén, minden gyalogkíséretű targoncát kezelhet.

Vagyis:

1. Minden targoncavezetőnek szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. Ez lehet a korábban megszerzett Könnyűgépkezelő vagy Nehézgépkezelő, illetve Targoncavezető OKJ-s végzettség.

2. Amennyiben ezen OKJ-s végzettséggel nem rendelkeznek, így Targoncavezető OKJ-s szakképesítést kell szerezniük, mivel a könnyű- és nehézgépkezelői végzettségek „megszűntek” (pl. Emelőgépkezelőknek „Emelőgépkezelő (kivéve targonca)” szakképesítést kell szerezniük).

3. Amely géptípus a meglévő gépkezelői jogosítványba be van jegyezve, akkor jogszabály szerint azt és csakis azt a géptípust 2016. június 30-ig jogosult vezetni (OKJ-s bizonyítvány és érvényes orvosi bejegyzés mellett).

A szakminisztérium a 17/2010. (XI.25.) NFM rendelettel a Könnyűgépkezelő és Nehézgépkezelő szakképesítéseket megszüntette. Helyükbe a kezelni kívánt géptől függően az alábbi végzettségek léptek:

1. Minden targoncavezetőnek szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. Ez lehet a korábban megszerzett Könnyűgépkezelő vagy Nehézgépkezelő, illetve Targoncavezető OKJ-s végzettség.
2. Amennyiben ezen OKJ-s végzettségek valamelyikével nem rendelkezik, akkor először a Targoncavezető OKJ-s szakképesítést kell megszerezni, majd ezt követően kerülhet sor az NKH-s gyakorlati vizsgára a gépkezelő jogosítványért.
3. A 2009. előtt kiadott építőgépkezelő jogosítvánnyal a jogszabály szerint azt és csakis azt a gépet jogosult vezetni 2016. június 30-ig, amely géptípus be van jegyezve (Ekkor is kötelező a munkavégzéshez az OKJ-s bizonyítvány megléte és az érvényes orvosi bejegyzés a jogosítványba).

A munkáltatónak írásban meg kell határoznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, továbbá azokat a munkaköröket, amelyekben a 33/1998. (VI. 24.) NM számú rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt nem foglalkoztathatók a nők, a fiatalkorúak, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek.

A szabályozás kidolgozásához ki kell kérni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét.

A munkáltató a rendelet 14. számú mellékletében megjelölt "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon küldi a dolgozót az előzetes, az időszakos, a soron kívüli, illetve a záróvizsgálatra. A munkaköri alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére közölnie kell mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyeket szükségesnek tart a véleményezéshez, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv nem hozhatja nyilvánosságra a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat.

Ha a munkaköri alkalmasságot elbíráló szerv a helyszínen kíván tájékozódni a munkahelyi körülményekről, a munkáltatónak ezt lehetővé kell tennie.

Az a munkavállaló, aki nem vett részt az alkalmassági vizsgálaton vagy alkalmatlan minősítést kapott, nem foglalkoztatható az adott munkakörben, munkaterületen, nem vehet részt szakmai képzésben.

A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy a népjóléti miniszter 33/1996. (VI. 24.) NM rendelete szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégeztesse.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat lehet:

• előzetes,
• időszakos és
• soron kívüli.

A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a

• záró vizsgálat, valamint
• a pályaalkalmassági vizsgálat.

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

• a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
• a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át);

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

• a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
• az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente,
• fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,
• a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
• a pszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente,

• Korkedvezményre jogosító munkakörben évente pl. mozdonyvezető foglalkoztatott,
• Külföldi munkavégzés esetén legfeljebb évente,
• A biológiai tényezők hatásának [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,] kitett munkavállalónál évente.

Amennyiben az alkalmasságot elbíráló orvos szakmailag indokoltnak tartja (pl. gondozott betegség, pszichés terheléssel járó munkatevékenység, stb. miatt) kérheti a kezelőorvos(ok) szakvéleményét a páciens alkalmasságának megítéléséhez, illetve az alkalmasságot rövidebb időintervallumra is megállapíthatja!

Ha egy munkavállalóra többféle időintervallum is érvényes lehet, mindig a legrövidebb intervallum veendő figyelembe!

A járványügyi érdekből kiemelt munkaköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, amely kilenc munkakörcsoportot határoz meg. Ezek a következők:

• az újszülött-, koraszülött-, csecsemő-, gyermek-betegellátás,
• a bölcsődékben, óvodákban és az ilyen jellegű intézetekben végzett gyermekellátás,
• az anyatejgyűjtő állomásokon betöltött valamennyi munkakör (ideértve az anyatejet adó nőket is),
• az élelmiszer-, ital-előállítás, -forgalmazás,
• a tejfejés, -feldolgozás,
• a szarvasmarhatartás és -tenyésztés,
• az ivóvíz-minőségű vízellátás,
• a gyógynövény, annak kivonata, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb anyagok és készítmények előállítása, kiszerelése,
• gyógyszergyártás, -elosztás, -forgalmazás.

Az e munka- és tevékenységi körökben foglalkoztatott személyek a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. melléklete szerinti Egészségügyi nyilatkozatot kötelesek tenni.

Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni

• ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
• ha a nyilatkozatra kötelezett munkavállaló, tanuló vagy hallgató az Egészségügyi nyilatkozatban felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön;
• a heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
• a munkavállaló, tanuló vagy hallgató feltehetően munkahelyi okokra visszavezethető rosszulléte, betegsége esetén, illetve 30 napos keresőképtelenségét követően;
• ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
• ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel.

A soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a dolgozó magán vagy a vele közös háztartásban élő személyeknél sárgaságot, hasmenést, hányást, lázat, torokgyulladást, bőrkiütést, egyéb bőrelváltozást vagy váladékozó szembetegséget, fül- és/vagy orrfolyást tapasztal.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

• a foglalkozás-egészségügyi orvos;
• az iskolaorvos;
• a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa;
• a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője;
• a munkaügyi központ;
• a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló, a hallgató.

Célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló munkaviszonya alatt a különböző rákkeltő hatású anyagokkal való vagy ionizáló sugárzás hatása alatti munkavégzés, vagy a tartós külföldi munkavégzés során, vagy az idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkakörben szenvedett-e egészségkárosodást, s ha igen, milyen mértékűt.

Zárvizsgálatot kell végezni.

• a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
• idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;
• külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat annak megállapítását jelenti, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületeken munkát végző személy fertőző megbetegedése, illetve meghatározott esetekben bizonyos kórokozók hordozása nem veszélyezteti mások egészségét.

Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján:

• Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák.
• Mezőgazdasági munkák.
• Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás).
• Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket.
• A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák.
• A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.
• A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.

Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján:

• A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei.
• Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel.
• Hajléktalan munkavállalók.
• Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben.
• Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.
• Korkedvezményre jogosító munkakörben (pl. mozdonyvezető) foglalkozatott,
• Külföldi munkavégzés,
• A biológiai tényezők hatásának [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,] kitett munkavállaló.

• magasban végzett munka,
• föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, mélyfúrási munkakörök,
• tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök,
• villamosüzemi munkakörök,
• fegyveres biztonsági őrség, személy és vagyonvédelmi tevékenység,
• egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök

A munkaköri alkalmassági vizsgálaton kívül az alábbi, foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok kötelezőek:
- Képzett elsősegélynyújtó biztosítása
- Munkahelyi kockázatértékelés
- Pszichoszociális felmérés
- Kémiai kockázatbecslés, amennyiben a munkavégzés során előfordul veszélyes anyag

A pszichoszociális kockázat nem más, mint a munkavállalót a munkahelyén érő hatások: konfliktusok, munkaszervezés, a foglalkoztatási jogviszonyból eredő bizonytalanság, a munkarend és egyéb tényezők összessége, amelyek következtében tartós stressz, munkahelyi baleset vagy lelki eredetű (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Egy 2008-as törvényi rendelkezés szerint a munkahelyi pszichoszociális kockázat-felmérés és kezelés, és az ezt igazoló dokumentáció elkészíttetése is a munkáltatói kötelezettségek részét képezi.

A jogszabályi szabályozás szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit a munkahely jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, és a munka szervezésének megfelelően. Ezt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és a munkahely jellegéből adódóan ÁNTSZ is ellenőrizheti. Képzett elsősegélynyújtónak célszerű olyan kollégákat választani, aki a munkaidő teljes ideje alatt rendelkezésre állnak.

A munkavédelmi törvény értelmében minden munkaadónak rendelkeznie kell teljes körű kockázatértékeléssel, amelynek meglétét és megfelelőségét az OMMF ellenőrzi. A vizsgálat során azonosítják a munkafolyamatok alatt előforduló kockázati tényezőket, valamint konkrét intézkedéseket határoznak meg a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésével kapcsolatban. A teljes körű kockázatértékelés része többek között a munkabiztonság és egészségvédelem, a munkakörök és munkafolyamatok vizsgálata, a veszély és a veszélyeztetett személyek meghatározása, a kockázatok jellemzése, valamint a kockázatkezelési intézkedések meghatározása. A felülvizsgálatokat kötelező évente elvégezni.

Azon munkahelyeken, ahol a munkavégzés során vegyi anyag fordul elő - akár takarítás során is -, kiemelten fontos szempont a kémiai biztonság. A kémiai kockázatbecslési vizsgálat során a szakember elkészíti a felhasznált, gyártott, vagy akár a forgalmazott anyagokra vonatkozó kémiai kockázatbecslést, valamint tájékoztatást ad az anyagok helyes tárolásával, használatával, illetve elsősegélynyújtással kapcsolatban. A kémiai kockázatbecslés meglétét az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi. A felülvizsgálatokat kötelező évente elvégezni.

(forrás: 1. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez):

1. Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör
2. A bölcsődékben, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, családi-napközi otthon, házi gyermekfelügyelet, átmeneti otthon, nevelőszülői, helyettes szülői ellátásban a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör
3. Az anyatejgyűjtő állomásokon valamennyi munkakör és anyatejet adó nők
4. Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy
5. Állattartó gazdaságban, egyéni gazdálkodónál a tej fejését, kezelését és feldolgozását végző személy
6. Állami gazdaságnál, mezőgazdasági szövetkezeti társulásnál, részvénytársaságnál, valamint magángazdálkodóknál szarvasmarha-tenyésztés és -tartás munkakör
7. Ivóvíz-minőségű vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakör
8. Gyógynövény, gyógynövény-kivonat, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb - de az emberi szervezetbe kerülő vagy azzal érintkezésben használatos anyagok, készítmények (kozmetikum, gyógyvíz, ásványvíz, tápszerek stb.) előállításával, kiszerelésével kapcsolatos valamennyi munkakör
9. Nagy-, közép- és kisüzemű gyógyszergyártás és elosztás területén (pl. gyógyszergyár, infúziós laboratórium, gyógyszerkészítő galenusi laboratórium stb.) mindazon munkakör, ahol a dolgozó a gyógyszerrel közvetlenül érintkezik (gyártás, csomagolás, edényzet mosogatása stb.), illetve a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak valamennyi munkaköre

Aki járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozik vagy ilyen tevékenységeket végez.

A rendeletben kötelezően előírt, kiegészítő szakorvosi vizsgálat (pl.: labor vizsg., tüdőszűrés, ultrahang, szemészeti vizsg.) térítésköteles, melynek költségei a munkáltatót terhelik.

A Szerződő felek a szerződési díjat évente a dolgozói létszám változásának (illetve - eltérő megállapodás hiányában - a KSH által közzétett inflációs ráta százalékos mértékének) megfelelően módosítják.

Megbízó tudomásul veszi, hogy a munkaerő-vándorlásból, bővítésből származó létszámváltozás miatt, a szerződésben meghatározott létszámon felül elvégzendő vizsgálatok díja a Megbízót terheli.

Megbízó tudomással bír arról, hogy a szerződés alapján, a megbízási díj abban az esetben is megilleti a Megbízottat, amennyiben a Megbízó munkavállalóinak konkrét megvizsgálása és ellátása azért hiúsul meg, mert Megbízó munkavállalói a szükséges vizsgálatok elvégzése végett a Megbízottnál nem jelennek meg, vagy a Megbízó a kapcsolatot nem veszi fel a vizsgálatok megszervezése és annak lebonyolítása érdekében.

A megbízási díj a szerződés teljes ideje alatt a Megbízott részére fizetendő függetlenül attól, hogy a Megbízó mikor vesz igénybe konkrét vizsgálatokat, szolgáltatásokat, mert a Megbízott folyamatosan rendelkezésre áll a megbízási időtartam alatt. A Megbízó felelősségi körébe tartozik, hogy a munkavállalói megjelenjenek a vizsgálatokon és hogy időpontot biztosítson a  Megbízott számára a vizsgálatok elvégzésére. Az, hogy a Megbízott a Megbízó rendelkezésére áll, ez önmagában megalapozza Megbízó megbízási díjfizetési kötelezettségét. Ennek megfelelően Megbízó díjfizetési kötelezettsége körében nem hivatkozhat arra, hogy azt azért nem teljesíti, mert az alapellátásban foglalt konkrét vizsgálatok nem kerültek elvégzésre.

A megbízási díj a Megbízott által kiállított számla alapján utólag, a számla kiállítását követő 15 napon belül, átutalással történik.

Késedelmes fizetés esetén a Megbízott a hatályos jegybanki alapkamat kétszeres összegének felszámí-tására jogosult.

A rendeletben kötelezően előírt, kiegészítő szakorvosi vizsgálat (pl.: labor vizsg., tüdőszűrés, ultrahang, szemészeti vizsg.) térítésköteles, melynek költségei a munkáltatót terhelik.

A rendelet szempontjából szakmai alkalmassági vizsgálaton értjük a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálatot.

Szakmai alkalmassági vizsgálatot kizárólag a képzőhely iskolaorvosa, vagy amennyiben azzal nem rendelkezik, a foglalkozás egészségügyi szakellátó hely szakorvosa végezhet.

Sem háziorvos, sem alapellátó foglalkozás egészségügyi orvos nem állíthat ki ilyen orvosi alkalmassági szakvéleményt.